Farsang
j Sz 2005.02.21. 15:51
Amikor a feje tetejre ll az egsz vilg, amikor felszabadulnak a tabuk, s elszabadulnak az indulatok
Itt a vigassg s a bolondozs ideje
A vzkereszttõl hamvazszerdig tart farsang a blok s a vidm sszejvetelek idõszaka, s klnsen a 40 napos hsvti bjtt megelõzõ nhny napja mozgalmas.
SSZELLTS
A farsang vagy ms szval karnevl gykerei az korba nylnak vissza s a keresztnysg trhdtst kvetõen is – br inkbb csak megtûrt szoksknt – megmaradt. A nprajzkutatk, a mûvelõdstrtnszek aprlkos munkval kidertettk, hogy a klnbzõ tli nnepek s szoksok kztt sokkal szorosabb az sszefggs, mint azt elsõ pillantsra hinnnk. Az kori saturnalik, a Dionszosz- s Mithrsz-kultusz esemnyei sajtos mdon keveredtek a keresztny nnepek szertartsaival, s az elmlt vszzadok sorn annyira eggy vltak, hogy legfeljebb a szakemberek tudjk meghzni a pogny s a keresztny elemek kztti vlasztvonalat. Tli nnepeinkben egyszerre van jelen a meghal s jra feltmad termszet, a kosz s a rend prharca, a felnõtt vls, a szerelem, a termkenysg s a hzassg motvuma, valamint a szerencse s a szerencstlensg, teht a kiszmthatatlan sors, amely ellen hiba lzadunk. Egykoron ezek a pogny nnepek s szertartsok vresek voltak, szinte minden esetben emberldozattal vgzõdtek. A saturnalik tragikus hõst pldul sorshzssal – rendszerint kockadobssal – vlasztottk ki. letnek utols heteit abban a tudatban tlttte, hogy a vgzetes ra eljvetelig õ az nnepsg kirlya, akinek mindenki engedelmessggel tartozik s mindent megkap, amit csak megkvn, de a saturnalia vgeztvel nkezvel kell vget vetnie letnek. Hallval azonban lezrul a zûrzavar ideje s megszletik az j rend.
A ksõbbiekben a vres szoksok sokat szeldltek, az emberldozat jelkpess vlt, s maga a szertarts is inkbb egyfajta misztriumjtkk alakult t, amelynek rsztvevõi egy forgatknyv szerint jtszottk vgig szerepket. rk rejtly marad szmunkra, hogyan tudtak ezek a pogny eredetû szoksok a katolikus egyhz minden igyekezete ellenre fennmaradni, sõt a magyarsg esetben nhny szz vvel a keresztnysg felvtele utn gykeret verni. A farsangi szoksok honi elterjedsrõl ugyanis csak a XIV. szzadtl kezdve vannak rsos feljegyzsek. Az idõszak megnevezse nmet eredetre utal, s aligha ktsges, hogy elsõsorban nyugatrl "importltuk" ezeket a furcsa szertartsokat, de a magyar nyelvterleten egykor lt s rszben mg ma is lõ farsangi szoksok szmos szlv s balkni elemet is magukba tvztek, s ezekrõl kimutathat, hogy gykereik mg az kori Rmba, illetve Grgorszgba nylnak. A klnbzõ maskarkba ltztt alakoskodk, a vaskos, helyenknt durva trfk, az abszurditsig fokozott jelkpes cselekedetek, valamint az is, hogy az egsz kzssg nzõje s egyszersmind kzremûkdõje ennek a sznjtknak – mindez kzs jellemzõje a farsangi szoksoknak, legyen sz a Csallkzben ismert dõrejrsrl vagy a Mohcs krnykn lõ dlszlvok busjrsrl, esetleg a klnbzõ halottas-, betyr- s lakodalmas jtkokrl, netn a kakasts vagy a gnrnyakszakts meglehetõsen drasztikus szoksrl.
Farsang idejn, s kivlt a bjt kezdett megelõzõ nhny napban (amit farsangfarknak is neveznek) termszetesnek szmt a vidmsg, a jkedv, s aligha vletlen, hogy ilyenkor az tlagosnl jval gyakrabban rendeznek blokat, klnbzõ mulatsgokat.
|