A legnőiesebb sportág

A napjainkat meghatározó, minden területet érintő tudományos technikai forradalom a kulturális tevékenységeken is érezteti hatását. Rohanó, egyre nagyobb követelményeket támasztó világunkban, rohamos fejlődésen és egyre dinamikusabb változáson megy át a mozgáskultúra, a sportban és a táncban egyaránt.

A legnőiesebb sportág a ritmikus sportgimnasztika a századelőn alakul ki, felhasználva a női alkat felépítéséből adódó élettani és fizikális adottságokat. A szép mozgás a nőiesség alappillére, eleganciája, jó fellépést és egyben esztétikai élményt nyújt. Segít megőrizni az egészséget, fiatalságot, ellenállóbbá tesz a betegségekkel szemben, jó közérzetet biztosít, magabiztosságot sugároz.


A kezdetek
A ritmikus gimnasztika kizárólagosan női sportág. Versenysporttá szervezése, művészi torna néven, a Szovjetunióban kezdődött meg 1936-ban. A magyar Tesnevelési Főiskolán 1948-ban indult be a művészi torna oktatása. A mozgás- és testképzés mellett, helyet kaptak a kéziszerek is. Első és legmeghatározóbb egyénisége Berczik Sára, mesteredző. Az elmúlt évtizedek alatt, sajátos edzés- és versenyrendszere, körülhatárolható, tipikus mozgásanyaga, koreográfiája alakult ki.

A magyar csapat legnagyobb sikerét 1956-ban a Melbourne-i Olimpián érte el, aranyérmet nyertek az akkor még szertorna keretein belül szervezett versenyen. Itthon 1956-tól rendeztek kisebb-nagyobb versenyeket, majd 1960-tól a MOTESZ (Magyar Torna Szövetség) országos bajnokságokat is rendez. Az első nemzetközi Modern Gimnasztika versenyt 1960-ban rendezték Szófiában, az első világbajnokságnak pedig 1963-ban, Budapest adott otthont.

Az egyéni versenyzők mellet, együttes kéziszercsapatok az 1967-es világbajnokság óta szerepelnek, Ritmikus Sportgimnasztika elnevezést az 1973-as Rotterdami Világbajnokság után vette fel a sportág.

Európa-bajnokságot először 1978-ban rendezett az Európai Torna Szövetség, olimpián a sportág 1984-ben szerepelt egyéniben, majd 1996-tól az együttes kéziszercsapatok versenye is felkerült az olimpia műsorára.

A méltán népszerű RSG (ritmikus sportgimnasztika), az 1998-as évtől kezdődően ritmikus gimnasztika néven szerepel. Célja a magasrendű mozgáskoordináció megteremetése, öt különböző kéziszer – labda, kötél, karika, buzogány, szalag – használatával.

A Nemzetközi Szövetség a versenyszabályokat négyévente változtatja, előírva az egyéni versenyzők négy kötelező versenygyakorlatát és az együttes kéziszercsapatok kötelező kéziszereit is.

1999-ben az egyéni versenyzők számára a kötél-, karika-, labda- és szalaggyakorlatok, a felnőtt csapatok számára az öt pár buzogány és a három szalag plusz két karikás gyakorlat kötelező. A csapatok létszáma 5 fő. A gyakorlatokat három bírói csoport értékeli. A pontszámok összesítéséből alakult ki az egyéni összetett verseny végeredménye. A finálén a szerenkénti legjobb nyolc versenyző, illetve csapat vesz részt.

A verseny igen hangulatos és változatos lesz, hiszen az együttes kéziszercsapatok látványos és izgalmas gyakorlatait mindig nagy érdeklődés kíséri, nem beszélve az egyéni versenyzők produkcióiról. Akik a világ élvonabeli sportolói, mivel a világbajnokság első tíz helyezettje európai versenyző.

A finálé igazi sportcsemegét ígér, a legjobb nyolc felnőtt és junior csapat bemutatójával. A magyar válogatott valamennyi versenyszámban képviselteti magát, mind egyéniben, mind csapatban.

A magyar csapat legjobb világbajnoki eredményei:

1969. Várna IV. hely
1987. Várna VI. hely
1996. Budapest VI. hely

A magyar csapat legjobb Európa-bajnoki eredményei:

1975. Bécs III. hely
(nem hivatalos Európa-bajnokság)
1980. Amszterdam IV. hely
1989. Firenze V. hely
1990. Helsinki III. hely
1991. Göteborg V. hely
1992. Stutgart III. hely
1993. Bukarest III. hely
1995. Prága IV. hely
1997. Patras IV. hely

Legjobb egyéni helyezéseink:

Patocska Mária 1973. Rotterdami Világbajnokság karika III. hely összetett V. hely
Sinkó Andrea 1988. Szöuli Olimpia összetett VI. hely

Napjaink legjobbjai, Fráter Viktória és Tóth Dóra, több nemzetközi verseny győztesei és Világ Kupa résztvevők. Tóth Dóra 1998-ban Mesterfokú Bajnoki, Fráter Viktória Országos Bajnoki címet ért el.