A legn�iesebb sport�g

A napjainkat meghat�roz�, minden ter�letet �rint� tudom�nyos technikai forradalom a kultur�lis tev�kenys�geken is �rezteti hat�s�t. Rohan�, egyre nagyobb k�vetelm�nyeket t�maszt� vil�gunkban, rohamos fejl�d�sen �s egyre dinamikusabb v�ltoz�son megy �t a mozg�skult�ra, a sportban �s a t�ncban egyar�nt.

A legn�iesebb sport�g a ritmikus sportgimnasztika a sz�zadel�n alakul ki, felhaszn�lva a n�i alkat fel�p�t�s�b�l ad�d� �lettani �s fizik�lis adotts�gokat. A sz�p mozg�s a n�iess�g alappill�re, eleganci�ja, j� fell�p�st �s egyben eszt�tikai �lm�nyt ny�jt. Seg�t meg�rizni az eg�szs�get, fiatals�got, ellen�ll�bb� tesz a betegs�gekkel szemben, j� k�z�rzetet biztos�t, magabiztoss�got sug�roz.


A kezdetek
A ritmikus gimnasztika kiz�r�lagosan n�i sport�g. Versenysportt� szervez�se, m�v�szi torna n�ven, a Szovjetuni�ban kezd�d�tt meg 1936-ban. A magyar Tesnevel�si F�iskol�n 1948-ban indult be a m�v�szi torna oktat�sa. A mozg�s- �s testk�pz�s mellett, helyet kaptak a k�ziszerek is. Els� �s legmeghat�roz�bb egy�nis�ge Berczik S�ra, mesteredz�. Az elm�lt �vtizedek alatt, saj�tos edz�s- �s versenyrendszere, k�r�lhat�rolhat�, tipikus mozg�sanyaga, koreogr�fi�ja alakult ki.

A magyar csapat legnagyobb siker�t 1956-ban a Melbourne-i Olimpi�n �rte el, arany�rmet nyertek az akkor m�g szertorna keretein bel�l szervezett versenyen. Itthon 1956-t�l rendeztek kisebb-nagyobb versenyeket, majd 1960-t�l a MOTESZ (Magyar Torna Sz�vets�g) orsz�gos bajnoks�gokat is rendez. Az els� nemzetk�zi Modern Gimnasztika versenyt 1960-ban rendezt�k Sz�fi�ban, az els� vil�gbajnoks�gnak pedig 1963-ban, Budapest adott otthont.

Az egy�ni versenyz�k mellet, egy�ttes k�ziszercsapatok az 1967-es vil�gbajnoks�g �ta szerepelnek, Ritmikus Sportgimnasztika elnevez�st az 1973-as Rotterdami Vil�gbajnoks�g ut�n vette fel a sport�g.

Eur�pa-bajnoks�got el�sz�r 1978-ban rendezett az Eur�pai Torna Sz�vets�g, olimpi�n a sport�g 1984-ben szerepelt egy�niben, majd 1996-t�l az egy�ttes k�ziszercsapatok versenye is felker�lt az olimpia m�sor�ra.

A m�lt�n n�pszer� RSG (ritmikus sportgimnasztika), az 1998-as �vt�l kezd�d�en ritmikus gimnasztika n�ven szerepel. C�lja a magasrend� mozg�skoordin�ci� megteremet�se, �t k�l�nb�z� k�ziszer – labda, k�t�l, karika, buzog�ny, szalag – haszn�lat�val.

A Nemzetk�zi Sz�vets�g a versenyszab�lyokat n�gy�vente v�ltoztatja, el��rva az egy�ni versenyz�k n�gy k�telez� versenygyakorlat�t �s az egy�ttes k�ziszercsapatok k�telez� k�ziszereit is.

1999-ben az egy�ni versenyz�k sz�m�ra a k�t�l-, karika-, labda- �s szalaggyakorlatok, a feln�tt csapatok sz�m�ra az �t p�r buzog�ny �s a h�rom szalag plusz k�t karik�s gyakorlat k�telez�. A csapatok l�tsz�ma 5 f�. A gyakorlatokat h�rom b�r�i csoport �rt�keli. A pontsz�mok �sszes�t�s�b�l alakult ki az egy�ni �sszetett verseny v�geredm�nye. A fin�l�n a szerenk�nti legjobb nyolc versenyz�, illetve csapat vesz r�szt.

A verseny igen hangulatos �s v�ltozatos lesz, hiszen az egy�ttes k�ziszercsapatok l�tv�nyos �s izgalmas gyakorlatait mindig nagy �rdekl�d�s k�s�ri, nem besz�lve az egy�ni versenyz�k produkci�ir�l. Akik a vil�g �lvonabeli sportol�i, mivel a vil�gbajnoks�g els� t�z helyezettje eur�pai versenyz�.

A fin�l� igazi sportcsemeg�t �g�r, a legjobb nyolc feln�tt �s junior csapat bemutat�j�val. A magyar v�logatott valamennyi versenysz�mban k�pviselteti mag�t, mind egy�niben, mind csapatban.

A magyar csapat legjobb vil�gbajnoki eredm�nyei:

1969. V�rna IV. hely
1987. V�rna VI. hely
1996. Budapest VI. hely

A magyar csapat legjobb Eur�pa-bajnoki eredm�nyei:

1975. B�cs III. hely
(nem hivatalos Eur�pa-bajnoks�g)
1980. Amszterdam IV. hely
1989. Firenze V. hely
1990. Helsinki III. hely
1991. G�teborg V. hely
1992. Stutgart III. hely
1993. Bukarest III. hely
1995. Pr�ga IV. hely
1997. Patras IV. hely

Legjobb egy�ni helyez�seink:

Patocska M�ria 1973. Rotterdami Vil�gbajnoks�g karika III. hely �sszetett V. hely
Sink� Andrea 1988. Sz�uli Olimpia �sszetett VI. hely

Napjaink legjobbjai, Fr�ter Vikt�ria �s T�th D�ra, t�bb nemzetk�zi verseny gy�ztesei �s Vil�g Kupa r�sztvev�k. T�th D�ra 1998-ban Mesterfok� Bajnoki, Fr�ter Vikt�ria Orsz�gos Bajnoki c�met �rt el.