Itt a vigass�g �s a bolondoz�s ideje A v�zkereszttõl hamvaz�szerd�ig tart� farsang a b�lok �s a vid�m �sszej�vetelek idõszaka, s k�l�n�sen a 40 napos h�sv�ti b�jt�t megelõzõ n�h�ny napja mozgalmas. �SSZE�LL�T�S A farsang vagy m�s sz�val karnev�l gy�kerei az �korba ny�lnak vissza �s a kereszt�nys�g t�rh�d�t�s�t k�vetõen is – b�r ink�bb csak megtûrt szok�sk�nt – megmaradt. A n�prajzkutat�k, a mûvelõd�st�rt�n�szek apr�l�kos munk�val kider�tett�k, hogy a k�l�nb�zõ t�li �nnepek �s szok�sok k�z�tt sokkal szorosabb az �sszef�gg�s, mint azt elsõ pillant�sra hinn�nk. Az �kori saturnali�k, a Dion�szosz- �s Mithr�sz-kultusz esem�nyei saj�tos m�don keveredtek a kereszt�ny �nnepek szertart�saival, s az elm�lt �vsz�zadok sor�n annyira eggy� v�ltak, hogy legfeljebb a szakemberek tudj�k megh�zni a pog�ny �s a kereszt�ny elemek k�z�tti v�laszt�vonalat. T�li �nnepeinkben egyszerre van jelen a meghal� �s �jra felt�mad� term�szet, a k�osz �s a rend p�rharca, a felnõtt� v�l�s, a szerelem, a term�kenys�g �s a h�zass�g mot�vuma, valamint a szerencse �s a szerencs�tlens�g, teh�t a kisz�m�thatatlan sors, amely ellen hi�ba l�zadunk. Egykoron ezek a pog�ny �nnepek �s szertart�sok v�resek voltak, szinte minden esetben ember�ldozattal v�gzõdtek. A saturnali�k tragikus hõs�t p�ld�ul sorsh�z�ssal – rendszerint kockadob�ssal – v�lasztott�k ki. �let�nek utols� heteit abban a tudatban t�lt�tte, hogy a v�gzetes �ra elj�vetel�ig õ az �nneps�g kir�lya, akinek mindenki engedelmess�ggel tartozik �s mindent megkap, amit csak megk�v�n, de a saturnalia v�gezt�vel �nkez�vel kell v�get vetnie �let�nek. Hal�l�val azonban lez�rul a zûrzavar ideje �s megsz�letik az �j rend. A k�sõbbiekben a v�res szok�sok sokat szel�d�ltek, az ember�ldozat jelk�pess� v�lt, s maga a szertart�s is ink�bb egyfajta miszt�riumj�t�kk� alakult �t, amelynek r�sztvevõi egy forgat�k�nyv szerint j�tszott�k v�gig szerep�ket. �r�k rejt�ly marad sz�munkra, hogyan tudtak ezek a pog�ny eredetû szok�sok a katolikus egyh�z minden igyekezete ellen�re fennmaradni, sõt a magyars�g eset�ben n�h�ny sz�z �vvel a kereszt�nys�g felv�tele ut�n gy�keret verni. A farsangi szok�sok honi elterjed�s�rõl ugyanis csak a XIV. sz�zadt�l kezdve vannak �r�sos feljegyz�sek. Az idõszak megnevez�se n�met eredetre utal, s aligha k�ts�ges, hogy elsõsorban nyugatr�l "import�ltuk" ezeket a furcsa szertart�sokat, de a magyar nyelvter�leten egykor �lt �s r�szben m�g ma is �lõ farsangi szok�sok sz�mos szl�v �s balk�ni elemet is magukba �tv�ztek, s ezekrõl kimutathat�, hogy gy�kereik m�g az �kori R�m�ba, illetve G�r�gorsz�gba ny�lnak. A k�l�nb�zõ maskar�kba �lt�z�tt alakoskod�k, a vaskos, helyenk�nt durva tr�f�k, az abszurdit�sig fokozott jelk�pes cselekedetek, valamint az is, hogy az eg�sz k�z�ss�g n�zõje �s egyszersmind k�zremûk�dõje ennek a sz�nj�t�knak – mindez k�z�s jellemzõje a farsangi szok�soknak, legyen sz� a Csall�k�zben ismert dõrej�r�sr�l vagy a Moh�cs k�rny�k�n �lõ d�lszl�vok bus�j�r�s�r�l, esetleg a k�l�nb�zõ halottas-, bety�r- �s lakodalmas j�t�kokr�l, net�n a kakas�t�s vagy a g�n�rnyakszak�t�s meglehetõsen drasztikus szok�s�r�l. Farsang idej�n, s kiv�lt a b�jt kezdet�t megelõzõ n�h�ny napban (amit farsangfark�nak is neveznek) term�szetesnek sz�m�t a vid�ms�g, a j�kedv, s aligha v�letlen, hogy ilyenkor az �tlagosn�l j�val gyakrabban rendeznek b�lokat, k�l�nb�zõ mulats�gokat.